A 2026-os őszi szlovákiai megyei (önkormányzati) választások után nemcsak Nyitra megyében alakultak ki érdekes politikai dinamikák, hanem a többi "magyar" régióban is.
A választási eredmények, a megyék megválasztott vezetőinek mozgástere és a testületi erőviszonyok alapján az alábbi kép rajzolódik ki Nagyszombat, Besztercebánya és Kassa megyében.
Nagyszombati Önkormányzati Kerület (TTSK) – A stabilitás és a kontinuitás szigete
A megyeelnök Jozef Viskupič (Demokrati, SLOVENSKO, KDH, Maďarské fórum, OKS, Progresívne Slovensko, SaS) lett – a szavazatok 54,04%-ával (több mint 103 ezer voks) magabiztosan, már az első fordulóban újrázott.
Ellentétben Nyitra megye fragmentáltságával, Nagyszombatban a régi-új elnök mögött stabilabb politikai hátország és kiszámíthatóbb testületi összetétel rajzolódik ki. Viskupič széles körű, a centrista és ellenzéki pártokat tömörítő koalíciós támogatással bír.
Mivel a megye déli járásai (Dunaszerdahelyi és Galántai járás) jelentős magyar lakosságúak, a helyi magyar érdekérvényesítés hagyományosan erősebb bázisra támaszkodik. Viskupič megyeelnöki regnálása alatt kialakult egyfajta konszenzusos munkastílus a regionális szereplőkkel, így itt nem fenyeget olyan mértékű politikai bénultság vagy éles költségvetési válság, mint amilyen a nyitrai bizonytalanságot kíséri. A koalíciós kultúra konszolidáltabb.
Besztercebányai Önkormányzati Megye (BBSK) – A független, erős központosítás modellje
A megyeelnök itt is újrázott. Ondrej Lunter (függetlenként) – elsöprő győzelmet aratott a szavazatok 64,81%-ával (135 971 szavazat), messze megelőzve a szélsőségesebbnek címkézett pártok jelöltjeit (Miroslav Suja - Republika, Marian Kotleba - saját párjával).
Besztercebánya megyében a Lunter-család (édesapja, Ján Lunter után) örökölte és stabilizálta a megye vezetését. Ondrej Lunter kifejezetten független, civil bázisú, szakmai imázsra építő politikát folytat, amivel úgymond elhatárolja magát az országos pártpolitikai marakodásoktól.
A megye déli és keleti részén élők (Rimaszombati, Nagyrőcei, Losonci járás) számára a Lunter-féle vezetés pragmatikus, regionális fejlesztési fókuszú megközelítést hozott eddig, bár a gazdaságilag elmaradott déli járások felzárkóztatása itt továbbra is égető és állandó kihívás. A közgyűlésben a pártok helyett a függetlenek és a lokális polgármesterek dominálnak, ami azt jelenti, hogy az eseti többségek keresése itt is mindennapos gyakorlat lesz, de Lunter magas társadalmi legitimációja (közel 65%) elegendő politikai tőkét biztosít a stabil kormányzáshoz és a zökkenőmentes költségvetési tárgyalásokhoz.
Kassai Önkormányzati Megye (KSK) – Törékeny győzelem és politikai feszültségek
Megyeelnöki posztot itt ismét Rastislav Trnka (független / jobbközép támogatottsággal) szerezte meg – a szavazatok 32,00%-ával (76 421 szavazat) harmadik alkalommal is úgymond bevette Kassát és tágabb környékét.
Kassa megyében viszont (a Nyitrai megyéhez hasonlóan) kifejezetten összetett és feszült politikai helyzet alakult ki. Trnka ugyan megőrizte pozícióját, de a győzelmi aránya alacsonyabb, társadalmi beágyazottsága pedig törékenyebb a korábbi ciklusokhoz képest, részben a múltbeli vitás ügyei és a kormánypárti, illetve ellenzéki erők lokális csatározásai miatt.
Kassa megye etnikailag szintén vegyes összetételű (Kassa-vidék, Tőketerebesi, Nagymihályi és Rozsnyói járás), ahol a Magyar Szövetség és a helyi lokális erők a mérleg nyelve szerepe kiemelt fontosságú. Trnka győzelme után komoly alkudozások várhatók a képviselő-testületben. Mivel a KSK-ban az országos nagypolitika (a koalíció és az ellenzék ideológiai feszültségei) fokozottan begyűrűzik, itt is fennáll a veszélye annak, hogy a költségvetés elfogadása vagy a fontos infrastrukturális döntések patthelyzetbe torkollnak, hacsak az elnök nem tud pragmatikus, széles körű kompromisszumokat kötni a frakciókkal.
(BéEr)