A Hlas-os megyeelnök, Branislav Becík (a képen) többségi támogatás nélkül próbálja majd irányítani a megyei közgyűlést, ami a regionális és magyar érdekképviselet hatékonysága szempontjából úgymond  nem mindegy.

Ez a politikai káosz jogos kérdéseket vet fel úgy általánosságban is, de a közeledő költségvetési tárgyalások előtt pláne.

Az idei önkormányzati és megyei választások nyomán Nyitra megyében (NSK) sajátos és politikailag összetett helyzet alakult ki.

• Branislav Becík (Hlas-SD) a szavazatok 50,47%-ával (115 058 szavazat) magabiztosan megnyerte a megyeelnök-választást, így újabb négyéves ciklust kezdhet a megye élén.

• ​Becíket a kormánypárti/szövetséges erők koalíciója támogatja.

​Míg Becík simán nyert, a 54 fős képviselő-testületben a támogatottsága jóval gyengébb, és nincs garantált kormánypárti többsége:

• ​Tím Kraj Nitra és a jobboldali/ellenzéki koalíció (SaS, Progresívne Slovensko, KDH, SLOVENSKO, Demokrati stb.): 25 mandátum – az újonnan alakult blokk a legerősebb frakciót alkotja.
• ​Magyar Szövetség (Maďarská aliancia): 13 mandátum.
• ​Független jelöltek (NEKA): 12 mandátum.
• ​Kormánypárti szövetség (Smer-SD, Hlas-SD, SNS): mindössze 4 mandátum.
• Becík kisebbségi helyzete: Becík kénytelen lesz elnökként többség nélkül elindítani a ciklust, vagy eseti megállapodásokra kényszerül.
• ​​A Tím Kraj Nitra képviselői (például Eva Polerecká) jelzései szerint nyitottak a konstruktív együttműködésre a megyeelnökkel, de nem szándékoznak írásos koalíciós megállapodást kötni vele, és elvárják tőle egy erős, egységes frakció jelenlétének tudatosítását.
• A Magyar Szövetség részéről (Farkas Iván és a frakció tagjai) egyelőre nem kezdeményezik hivatalos koalíciós szerződés aláírását. Farkas Iván szerint a gyakorlatban az elnök és az 54 képviselő viszonyán fog múlni a működőképesség, ugyanakkor a költségvetés decemberi elfogadása lesz az első komoly próbatétel.
• A sajtó- és közösségi médiás viták középpontjában az áll, hogy Becík a meggyőző egyéni győzelme ellenére „elveszítheti a megye tényleges irányítását”, mivel a testületben az ellenzéki és a politikai értelemben kiszámíthatatlan független erők dominálnak.
• A kommentárokban és politikai elemzésekben megjelenő aggályok szerint a koalíciós szerződések hiánya miatt a megye már az év végén zátonyra futhat a költségvetés megszavazásakor. Emellett sokan úgy vélik, hogy az országos politikai csaták és a jövő évi parlamenti választások elkerülhetetlenül hatással lesznek a megyei frakciók közötti törékeny egyensúlyra is.

(BéEr)